A labdarúgás helyszínére vonatkozó követelmények

1. A pálya területe: A versenypálya legyen téglalap alakú, hossza legfeljebb 120 méter vagy kevesebb, mint 90 méter, szélessége pedig legfeljebb 90 méter vagy kevesebb, mint 45 méter (nemzetközi versenyek pálya hossza nem lehet több 110 méternél vagy kevesebb, mint 100 méter, és a szélesség nem lehet több 75 méternél vagy kevesebb, mint 64 méter). Mindenesetre a hossznak meg kell haladnia a szélességet.
2. Vonalrajz: A versenymezőt a síkrajz szerint tiszta vonalakkal kell megrajzolni, és a vonal szélessége nem haladhatja meg a 12 cm-t, és nem lehet "V" alakú horony. A két hosszabb sort oldalvonalnak, a rövidebbet pedig gólvonalnak nevezzük. A mező közepén egy vonalat húzunk a mezőn, amelyet középvonalnak nevezünk. A mező közepén egyértelmű jelölést kell tenni, és meg kell rajzolni egy kört, amelynek középpontja ez a pont, 9,15 méter sugarú körnek nevezzük. A pálya minden sarkában lapos tetejű, legalább 1,50 méter magas zászlórudat kell felállítani, rajta egy kis zászlóval; hasonló zászlók és zászlórudak az oldalvonalon kívül legalább 1 méterrel felállíthatók a pálya mindkét oldalán a középvonal felé.
3. Célterület: A kapufa belsejétől 5,50 méterre lévő gólvonalon a játéktér mindkét végén húzzon egy 550-méter hosszú vonalat a gólvonalra merőlegesen a pályára, egy vége a gólvonalhoz kapcsolódik, a másik vége pedig a gólvonallal párhuzamos összekötő vonal. A három vonalon és a gólvonalon belüli területet célterületnek nevezzük.
4. Büntetőterület: A kapufa belsejétől 16,50 méterre lévő gólvonalon a játéktér mindkét végén húzzon egy 1650- méter hosszú vonalat a gólvonalra merőlegesen a pályára, egy vége a gólvonalhoz kapcsolódik, a másik vége pedig a gólvonallal párhuzamos összekötő vonal. A három vonalon és a gólvonalon belüli területet büntetőterületnek nevezzük. Tegyél egyértelmű jelölést a két gólvonal felezőpontján 11 méterrel a pályától, amit büntetőpontnak nevezünk. A büntetőpont középpontjával és 9,15 méteres sugarával rajzoljon egy ívet a büntetőterületen kívülre, amelyet büntetőívnek neveznek.
5. Sarokterület: Az oldalvonal és a gólvonal metszéspontja legyen a középpont és 1 méter sugarú, húzzon egy negyed ívet a mezőbe. Az ezen az íven belüli területet sarokterületnek nevezzük.
6. Cél: A gólt minden gólvonal közepén kell kitűzni. Két függőleges kapufából áll, amelyek egymástól 7,32 méterrel vannak egymástól, és azonos távolságra vannak a nyugati sarokzászlótól, amelyeket egy vízszintes keresztléc köt össze, alsó széle 2,44 méterrel a talaj felett. A biztonság érdekében mind a rögzített, mind a mozgatható kapukat stabilan rögzíteni kell a pályán. A kapufák és a keresztlécek szélességének és vastagságának szimmetrikusnak és egyenlőnek kell lennie, és nem haladhatja meg a 12 cm-t. A háló a kapufákhoz és a keresztlécekhez, valamint a kapu mögötti talajhoz van rögzítve. A hálót megfelelően ki kell támasztani, hogy a kapusnak elegendő mozgástere legyen. A háló anyaga kenderből, jutából vagy nejlonból készülhet. Nylon kötél használható, de nem lehet vékonyabb, mint a kender vagy a juta kötél.